Sikerrel zárult a kötelező nyilvános vételi ajánlattétel az Alteónál, a szerződő feleknek a vállalatban fennálló együttes befolyása 73,807 százalékra nőtt.
A BÉT oldalán közölte a befektetőkkel az Alteo, hogy az igazgatóság két tagja, köztük a vezérigazgatói pozíciót betöltő Chikán Attila is nagy mennyiségben adott el részvényeket a vállalatban, azon a részvényenkénti árfolyamon, amit a Mol kínált többedmagával egy kötelező nyilvános vételi ajánlat keretein belül a részvényekért a befektetőknek. Korábban a hivatalos kommunikációban nem javasolta az igazgatóság a befektetőknek az ajánlat elfogadását, többek között azért sem, mert a független szakértői értékelés a részvények értékét jóval magasabbra becsülte, mint az ajánlati ár.
Az ajánlatban meghatározott összes versenyhatósági engedélyt megkapta a Mol RES, a Főnix Magántőkealap és a Riverland Magántőkealap az illetékes versenyhatóságoktól az Alteo felvásárlásának ügyében. Február elején az Alteo közzétette a vállalat igazgatóságának véleményét a kötelező nyilvános vételi ajánlat kapcsán, az igazgatóság a rendelkezésére álló dokumentumok és információk alapján nem javasolta az ajánlat elfogadását.
A Mol ma esti közleménye szerint az MNB jóváhagyta az Alteo törzsrészvényeire tett nyilvános ajánlatát.
Megadta az MNB a biztosítási törvény szerinti engedélyt Mészáros Lőrinc és Keszthelyi Erik alkuszcégének, hogy a jelenlegi majdnem 33 százalékról növelje részedését a CIG Pannóniában. A tőkepiaci törvény szerinti engedélyezés ugyanerről még hátravan.
Lezárult tegnap délután a Takarék Jelzálogbank kisebbségi tulajdonosai számára az MTB kötelező nyilvános vételi ajánlatának elfogadására nyitva álló 30 napos időszak. 2,1 millió darab részvényt adtak el a kisbefektetők, vagyis 5,18 százaléknyi meglévő részvényükből 1,94 százaléknyi részvényre fogadták el az ajánlatot. Mivel az MTB és a vele összehangoltan eljáró személyek tulajdonrésze 90% felett van, ezért három hónapon belül jogi lehetőségük van arra, hogy kiszorítsák a maradék részvényeseket, de hogy élnek-e vele, arról még nincs publikus döntés.
Megérkezett az MNB jóváhagyása az MKB és a Takarék Jelzálogbank kötelező nyilvános vételi ajánlatára, január 19-én, jövő kedden veszi kezdetét az akció.
Az MNB jóváhagyásának megérkezését követően kötelező nyilvános vételi ajánlatot kapnak a Takarék Jelzálogbank kisrészvényesei a következő hetekben, amelyre 30 napon belül válaszolhatnak. A vételár 599,53 forint, de vajon érdemes-e élni a lehetőséggel, illetve akár erre, akár egy ezt követő esetleges kiszorításra spekulálva részvényt vásárolni? Öt forgatókönyvet néztünk meg.
A szuperbank felállításához kapcsolódóan kötelező nyilvános vételi ajánlatot tettek az MKB Bank és a Takarék Jelzálogbank többségi tulajdonosai a kisebbségi tulajdonosok részvényeire. A vételi ajánlat a Takarék Jelzálogbank esetében 14,00 százaléknyi, az MKB Bank esetében 2,81 százaléknyi részvényt érint, az ajánlatok elfogadása az MNB jóváhagyását követően kezdődhet el, és 30 napig tart. A két bank tőzsdei kivezetéséről egyelőre nincs szó, de ennek lehetősége fennáll.
Az MNB 45 millió forint bírságot szabott ki az AGY69 AG-re az AKKO Invest Nyrt. tőzsdei kibocsátó részvényeire vonatkozó nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettsége elmulasztásáért, illetve azért, mert több alkalommal nem jelentette be a kibocsátóban szavazati joga küszöbértékének megváltozását.
Az E.ON Hungária Zrt., a tőkepiaci szabályok adta lehetőséggel élve úgy döntött, hogy vételi jogot gyakorol az Elmű és az Émász részvényeire vonatkozóan. A vételi jog gyakorlásának szándékát az E.ON Hungária 2020. február 12. napján bejelentette a Magyar Nemzeti Banknak, áll a cég BÉT-en bejelentett közleményében.
Nem érkezett elfogadó nyilatkozat a 4iG Nyrt. törzsrészvényeire tett kötelező nyilvános vételi ajánlatra az augusztus 28-i határidőig - közölte a társaság szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
Intenzív szakaszában van a háború.
Pedig nemsokára abba kell hagyni a vásárlást.
2 éven belül meg is érkezhetnek az első példányok.
Szökevényként tartották számon Rijádban.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
